2008. 08. 08. - írta scarpetta
Kategóriák: Eszmefuttatás, Iskola, NZ vegyes
Kezdem a jó hírrel. A suli beküldte az eddigi tanulmányaimról szóló papírokat az NZQA-hez, ők az itteni szakmaelismerő hatóság, hogy nézzék át, nem lehetne-e valamit beszámítani az ausztrál tanulmányaimból. Tegnap megérkezett végre a válasz írásban is, miszerint az itteni B blokk-omat maximálisan lefedik a beadott iratok, úgyhogy azt nem kell megcsinálnom. Ami azt jelenti, hogy tegnap óta nem kell járnom az esti osztályba, csak a délutániba. Ezáltal nyertem 3 hónapot, a kezdeti kiinduláshoz képest, tehát befejezem a sulit idén decemberben, plusz kaptam plusz szabadidőt is.Amiért ennek extrán örülök a felsorolt indokokon kívül az az, hogy elkezdtem párhuzamosan egy másik képzést is, és így arra is tudok fókuszálni. Mondjuk elég jól haladok vele, elvben november-decemberben annak is a végére érek. Ez utóbbi eggyel magasabb szintű végzettséget ad majd. :)
A végére pedig csak némi eszmefuttatás, és emlékeztető nekem. :)A minap a suliban amolyan ismerjük meg jobban egymást feladatot játszottunk. Mindenféle dolgok kiderültek, voltak köztük meglepetések is. Nekem valahogy mindig az rémlett otthonról/iskolából/akárhonnan, hogy a szegény szerencsétlen kinai gyerekek éjjel-nappal dolgoznak pár szem rizsért. Már Au-ban is voltak tapasztalataim ennek ellenkezőjéről, de az itteni osztálytársaim még annál is durvábban rácáfoltak. Mindegyiknek minimum van már egy ingatlana, de inkább az jellemző, hogy több. Konkrétan van olyan osztálytársam, aki 4 ingatlannal rendelkezik, egy másik srác meg, aki éppenhogy kb 24-25 éves már szintén 2-t tudhat magáénak. És szinte sokkolta őket a felismerés, amikor a francia származású tanár és én is elmondtuk, hogy ez nem annyira jellemző mifelénk. Mondjuk már azon is kifeküdtek, hogy mi az hogy Európában az emberek nem mennek nyugdijba már 50 évesen.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy milliók élnek Kínában, és nem az a fajta életszínvonal a jellemző, mint amik ezeknél a srácoknál tapasztaltam, de én továbbra is tartom magam ahhoz, nem dőlök be az ilyen "szegény távoli országokban élő gyerekeknek adakozzunk meg fogadjuk örökbe" hadjáratoknak.
No comments:
Post a Comment